2010. január 12., kedd

H1N1 meg a Dona...

         Kora reggel, esik az eső, vagy hull a hó, az idő sem tudja eldönteni milyen baja van..engem rettenetes álmosság gyötör, a szemem jobban könnyezik, mint ahogy lát...két csoporttársammal állunk a buszmegállóban a 47-re várva...amelyiken tudniillik, minden egyes alkalommal beletaposnak az aurámba...olykor egy "segghelynyi" hely sincs a buszon, ilyenkor a "vezető bácsi" (sofőr) kinyitja a legelső ajtót és kiszól, hogy "hájdec fetelor" mi meg oda felpattanunk mellé, és élvezzük a luxust...míg a mások egymást tapodják le hátul..Szóval erre a csodabuszra várunk...órára kellene eljussunk, de már jócskán el vagyunk késve, bánomisén...hade Tibori óra...erről nem lehet csak úgy hiányozni, amúgy is utolsó óra idén...

          Nem sokkal később: osztályterem...a tanár kiosztja a félév alatt leadott dolgozatokat...mint a gimiben szidja a bandát, plágiummal vádol, ami részben sajnos igaz is...no ezzel inkább nem büszkélkednék...sakkor kézhez kapom én is a dolgozataimat..nagy érdeklődve figyelem a hibáimat, mikor meglátom tanári megjegyzésként, hogy "együtt működött D. Monával"..két jegy levonva..hujjujjujj de ha igaz lett volna, akkor elviselem, de így..:(( no megszívtam, nem volt mit tenni, Tibori nem tágított...maradt két jeggyel kevesebb...:((
No ez a reggel is jól kezdődik, gondoltam...de mondom jól kezdődik, mert még csak d.e. 10 óra van. Hátra van még a szakmai gyakorlat...

         Gyomorideg ezerrel, Nagyikámmal (nem nagymamám, hanem lakótársnőm becses neve) elindultunk a Szabadság szerkesztősége felé,... még mindig esik az eső, vagy havazik. Beérünk a szerkesztőségbe, kikapjuk a feladatot: írjunk egy cikket az újonnan megjelenő H1N1 tesztről.
Dona...ez a gyógyszertárnak a neve, ahol, és csak itt lehet kapni a fent említett tesztet. Érdekes módon más patikákban nem is hallottak erről a készítményről, nemhogy rendelkezzenek vele.
Szóval a Donaban állunk, egyszer csak ránk kerül a sor, mondjuk, hogy hallottunk a H1N1 tesztről, és hogy kérünk valami információt róla. Ezalatt értettük a készítmény használatát, a milyenségét, megbízhatóságát, származási helyét, meg hasonló dolgokat. A gyógyszerésznő el is kezdett valamiket mondogatni, ám egyszerre bizonytalanná vált. Mikor megtudta, hogy újságnak lesz az információgyűjtés Kingát kérte meg, hogy tájékoztasson bennünket a további részletekről. Nagy meglepetésünkre az a bizonyos Kinga olyan határozottan kijelentette, hogy nem nyilatkozik, hogy Nagyikával köpni, nyelni nem tudtunk. Micsoda? Nem nyilatkozik? Ki kérte, hogy nyilatkozzon? Mi csak pár dolgot szerettünk volna megtudni erről a tesztről, amit, a Népszabadságból megtudjuk, hogy az Egészségügyi Minisztérium betiltotta a szer forgalmazását.
Honnan jön ez a hirtelen titkolózás? Nincs joga megtudni az embernek, hogy mit tartalmaz az a csomag, amit 49 lejbe kerül? Ezek szerint nincs...kaptunk olyan választ is, hogy a csomag tartalmazza a prospektust, amiből mindent megtudunk a tesztről...szóval fizessek 50 lejt olyan dologért, amit csak azután tudok meg, hogy mi is igazából, amikor kinyitom a csomagot, és a pénz már rég nem az én kezemben van..ez nagyon érdekes...aztán az a bizonyos Kinga mégis meggondolta magát, és adott egy telefonszámot, ahol információk birtokában kerülhetünk.
Jó néhány gyógyszertárat végigjártunk, mondani a semmiért...aztán felhívtuk azt a számot...csodálatos módon egy kedves úri hang szólt bele a telefonba, mondtuk meséljen a szerről, erre már már ódákat zengedezett a tesztről.
A beszélgetésből kiderült, hogy a teszt elvégzéséhez orrváladékra van szükség, amit valamilyen szerrel kell összekeverni, az így kapott anyagot a tesztcsíkra kell helyezni és az majd kimutatja, hogy hogy A, esetleg B vírus hordozói vagyunk. Persze nem mehetünk biztosra a tesztet illetően. Ezért el kell végezni a laboratóriumi vizsgálatokat is..
Ésakkor rájövünk, hogy ez inkább illene a kész átverésbe, mint a hétköznapi életünkbe...nagy culajiiii....