Saját szavait választom a megemlékezésére...
"Mindegy mi vagyok,
vagyok az ami.
Egy hang az Isten énekében,
és kár lenne el nem hangzani.
Mindegy mi leszek,
leszek az ami,
egy test Isten birodalmában
és kár lenne nem emlékezni.
Mindegy mi lettem,
egy lélek Isten körforgásában,
de kár lenne elbúcsúzni,
Aj gyerekek, jó barátok…
el kell szállnom messze szállnom…"
Oly hirtelen, szó nélkül hagyott itt minket...alig nyújtott magából egy kis szeletet számomra, és mégis oly közeli volt...a tekintete...érintése...egyszerű jelenléte..
Nem bírom felfogni, hogyan történhetett...miért történt ez meg...de bízom benne, h Istennek ezzel a hanggal terve volt...
Nyugodj békében...vigyázz ránk fentről...És köszönöm, hogy neved adod a színjátszó körnek...
Egyszer még találkozunk, és együtt fogunk színpadra lépni....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése