Tegnap este is volt egy találkozó...elég mély volt számomra a foglalkozás...látszólag mindenki kilépett a "másik életéből" és a szerepben volt jelen...különösen felfigyeltem egyik srácra, hogy hogy áttudja adni magát..szinte szállt fel a könnyedségtől...egyszóval, mély volt a foglalkozás.
Csoport foglalkozás után elmentünk egy kocsmába, megittunk egy egy sört...hazafele indulva, valaki felvetette a témát, hogy menjünk bulizni, hisz ma HuliBuli est van. Nem kellett sokat nógatni a társaságot. Elmentünk...
Ám a jókedv tragédiába torkollott...Az előbb említett fiúnak, (M. R.) bulizás közben leállt a szíve...kivitték a levegőre...hívták a mentőt, de az csak 30perc múlva ért ki a helyszínre...Harminc perc...másodpercek is elegendőek arra, hogy egy ember élet odavesszen...nem hogy harminc perc..könyörgöm...hade...nem bírom felfogni..roham mentő, és harminc perc szükségeltetik, hogy a helyszínre érjenek...próbálták újraéleszteni, hosszú időn keresztül, de mindhiába. Egyszer csak a mentőből kiszóltak, h menjünk haza..nem lehet már segíteni rajta...
Ésszel fel nem foghatom...ott vagyunk együtt a csoport foglalkozáson...semmi baj nincs, elmegyünk bulizni, és egyszer csak..egyik percben vidáman bulizol..másikban már a földön fekszel élettelenül...
Ilyenkor tudom igazán megbecsülni az életet...a legkomolyabb dolog, ami történhet velünk...
Bízom benne, hogy jó helyen vagy most Robi...és remélem a továbbiakban is eljössz csoport foglalkozásra velünk...mindannyiunk lelkében élni fogsz...
Nyugodj Békében...
http://szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/news%2CPQuickNewsScreen.vm/id/14424
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése